- 1 of 350
- ››
Legújabb
MAGYARORSZÁG PÁLYÁZAT - eredményhirdetés
Magyarország-pályázat eredményhirdetés
Végére ért a tavaly ősszel induló pályázatunk, mely egyben az első lépés volt az ÚjNautilus új szellemi honfoglalásában. Szeretnénk megköszönni valamennyi pályázónak, hogy munkájukkal emelték pályázatunk színvonalát. Eredményhirdetés gyanánt három szöveget emelnénk ki, amelyek úgy érezzük, hogy kimagaslanak a többi közül.
A három győztes:
Kőrössi P. József: Marokháza
Merényi Krisztián: Városok alatt
Szabó László Tibor: Körutazás
Gratulálunk!
modulX
- Morris Methales és Lang Ádám
- Almeida Faria A hódító című regénye a genette-i narratológia tükrében
- Roncsolás, csont… elzártság (Csepregi János: Ímé, a test...)
- Kánonok között (Szabó Dezső Elsodort faluja)
- Animarum venator (Florina Ilis: Gyerekek háborúja)
- Szóba öltött tenyészet (Juhász Ferenc költészetéről)
- Török tükör – magyar trükkök (Horváth Viktor: Török tükör)
- „Azért vagyunk a világon, hogy valahol meneküljünk benne”
- Egy faluregény vége (Kontra Ferenc: Drávaszögi keresztek)
- Tormay és Dosztojevszkij
nautilus
világítótorony - zene
vers
pólusok
A csupasz fekete gallyakkal szabdalt; Dédnagyanyám; Majdnem lemaradtam
Ibér ének; Farkasok órája; Annácskának
A történelmi krimi és a női történetírás (Nina Stein: Katalin leányai)
A történész és a detektív hasonlítanak egymásra. Mind a ketten – bízva a tények és a logikus gondolkodás erejében – bizonyítékokat, tényeket vetnek össze, múltban történt eseményeket rekonstruálnak. A kétféle „kutatómunka” hasonlóságát a regényírók is felfedezték. Ezért is forog oly sok népszerű történelmi regény cselekménye valamely „rejtély” vagy – uram bocsá’ – „bűnügy” felderítése körül. Természetesen a rekonstrukció annál izgalmasabb, minél több ellenség akadályozza a „kutatót” a nyomozásban. És máris ott vagyunk az összeesküvéseknél és a titkos társaságoknál.
Tiniálmát alussza
A Beach House, és a többi hasonlóan bénán szóló szobazenekar egészen más, bensőséges harmadik évezredet mutat, mint a futuristára fantáziált, sci-fik meg mindenféle kraftwerkek ihlette jövőkép. Az indie, maga minden ellentmondásával úgy lett az évezred első domináns irányzata, hogy – az internetnek köszönhetően - nem kellett feladnia az idézőjeles és az időzőjel nélküli függetlenségét. Felvetődik a kérdés: a punkzene után maradt romokon szerveződő, és mára kiteljesedő indie volna az elégtétel a kapitalizmus által bedarált zenekaroknak – és itt akár a Beatlesre is gondolhatunk -, és magának a rockzenének?
Morris Methales és Lang Ádám
Kibaszott rush! Hová züllik kis irodalmunk? Mi az életünk adjuk, belehasonlunk ebbe a kis országba. Majd kis kritikusok vesznek tolluk hegyére, és ítélnek meg önnön ürességük szerint. Egy szivacsosra szívott agy, ez a magyar kultúra feje: Budapest. Merénylet, ez az! – mondom kísérőmnek, aki a maradék rusht nyalogatja, majd bambán ismételgeti: merénylet, ez az. Ulrike Meinhof, kedvesem. Miheztartás végett adok neki egy csicskapofont – ekkor találkozik a tekintetünk. Nagyon ismerős. Az utolsó grádicson állunk. Én, Ő és az ország. A magyarok istenéhez megyünk tanácsért – határozok. Bevágódunk a Mustangba, betolom a Maps cédét, majd végtelenre állítom a When You Leave Me-t. Mintha robotpilótán lennénk, szakítunk egyenesen előre. Ráz a hideg, átfagy a Mustang, átfagy a pillanat, a pillanatba meg belefagy az ország.
Az ember, aki látta, amint a fiát felzabálja egy gyík
Jobb lett volna, ha meg se látja a gyíkot, hanem úgy találja az üres ágyat és a vértől csatakos ruhákat. Emberrablásra gondolt volna, vagy valami olyasmire, amit az újságban szokott olvasni. Ő csak egy visszeres lábú postás, aki naphosszat leveleket kézbesít. Ha kiáltana egyet, vajon elmenekülne a gyík?
Almeida Faria A hódító című regénye a genette-i narratológia tükrében
A Hódító a Sebestyén-mítosz elemeit hozza egy sajátos diszkurzív játékba, melynek legfőbb szabálya a mitikus szöveghalmazzal szemben tanúsított folyamatos irónia. A regény nem csak a Sebestyén-mítosz aktualizált újraírása; sokkal inkább annak jellegzetes paródiája, egy autentikus antimítosz, mely ízekre szedi, kifordítja az alapjául szolgáló mitikus hagyományt. Faria regénye a posztmodern portugál irodalom megkerülhetetlen alapműve, annak a kulturális mozgásnak az eredménye, mely a több mint ötven éves fasiszta diktatúra után felszabadult Portugáliában a nemzeti múlt és a nemzeti identitás radikális megkérdőjelezésével próbálta függetleníteni magát a kanonikus és elkoptatott hagyományoktól és történelemtől.
Roncsolás, csont… elzártság (Csepregi János: Ímé, a test...)
A beavatkozás folyamatára való utalásként is többször feltűnik a kötetben a seb képe, amely emellett még a foghíjas száj, továbbá a csuklóba ütött szeg képére szintén rájátszik. Az előbbi, a foghíjas száj motívuma, egyrészt a „teljes lét” viszonylagosságát hangsúlyozza a keddben, másrészt az Apokalipszisben az elmúlás öregedés általi megvalósulását mutatja be. Az utóbbi, a csuklóba ütött szeg-motívum, beemeli Krisztus alakját, méghozzá úgy, hogy közben a roncsolás és a csont képeinek elválaszthatatlanságát állítja előtérbe.
Plazmás az égben
– Szoktál emlékezni „arra”?
– Gyakran. A tények és déjá vu bűvös mezsgyéjén vált alkotóelemmé bennem. Az a frakcionálóvá átalakított ódon szövödeépület, mint külön világ a peremvárosi diszharmóniában, félhomályos csarnokával, benyíló, szürkefalú termeivel, vacogó hűvösségével és kísértő melegségével maga volt a testet öltött anakronizmus, melyen át tovább teremtődnek a meg sem történtek is.
.jpg)
Friss hozzászólások
14 hét 4 nap
21 hét 6 nap
22 hét 4 nap
23 hét 54 perc
32 hét 1 nap
32 hét 2 nap
32 hét 5 nap
32 hét 5 nap
33 hét 4 nap
33 hét 4 nap