- 1 of 20
- ››
ÚjNAUTILUS NYÁRMIX 2010
Minek is kell kiszűrődnie a fülesünkből a HÉV-en, buszon, villamoson, hogy szupermenőek legyünk? Erre a kérdésre ad tuti tippeket az ÚjNautilus nyári üzemmódban tespedő Ádámblogja.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Jay Reatard halála után, a kísérőzenekarát képező két bozontos, pufók figura épp Wavves Nathan mellé csapódtak. A youtube-videók tanulsága szerint a koncertekre még gyúrni kell, de az új lemez, aminek címadó dalát ajánlom most, meglepően jól sikeredett. A Wavves és a Wavvves című lemezek hallgathatatlanságig torzított slágerei helyett most könnyed poppunkdalokkal és chillwave felé nyitó lustulós darabokkal bizonyítja be Nathan, hogy miért tartom őt napjaink egyik legjobb popzenészének.
A fekete énekesnő ArchAndroid c. lemeze előre jósolhatóan az év funky-soul kiadványa lesz a mértékadó orgánumoknál, persze nem a harsány slágerességével kilógó Cold War miatt, hanem az ennél kevésbé átlátszó, ravaszabb dalok okán. Én most mégis ezt ajánlom, a többiben ráérünk később is elmélyülni.
Az indie-ikon James Murphy LCD Soundsystem-trilógiájának utolsó felvonására tartogatott egy a klasszikus értelemben vett popslágert is. Mint már gondolom, feltűnt, az egyszerűség az összeállítás irányadó elve, ezért az említett dal következik, a hozzá forgatott király klippel.
A Talking Head vezére, David Byrne és a kilencvenes éves big-beatjének alaparca, Fatboy Slim egy egész különleges lemezt készítettek, egy filippínó first lady, Imelda Marcos életéről. A 22 könnyed, táncos dal mindegyikéhez más-más énekesnőt választottak, köztük Camille-t, Santigoldot, Cyndi Laupert, vagy épp Florence Welchet. A meghökkentő és széttartó ötletek azonban mégis összeállnak, és annak a tudatában, hogy a lemez egy ember életéről szól, még az olyan bájosan semmirekellő dalok is, mint ez az angoltanulásról szóló How Are You? is katartikusak tudnak lenni.
Csak remélhetjük, hogy minden nyárra lesz egy ilyen Japandroids-sláger, mint ez, vagy amilyen tavaly a Young Hearts Spark Fire volt.
A GYES-ről visszatérő hipszterdíva új lemezén igaz nincs olyan Jolly Joker, mint anno a Paperplans volt, de azért akad jó néhány szám, ami nem maradhat le a nyári playlistekből. Ilyen ez is.
A formáció első lemeze csak szeptember végén fog megjelenni, a King Night című daluk azonban már hódít a zenebloggerek körében. Nem is tudom, hogy kéne leírni, hogy mi is ez. Dubstep fülledt atmoszférával? Vagy mint két ekivel nekimenni a harmincfokos éjszakának? Döntsétek el.
Ezt a számot már tavasszal is jó volt hallgatni, a nápolyi napsütésben, de most jött el az ideje, és szerencsére pár hónap alatt nem lehetett megunni.
A Wavves Nathan csajának zenekara is nyárra időzítette a lemezét. Bethany Cosentino ugyan egy kategóriával a fiúja alatt játszik, a Vivian Girlshöz és a Pains of Being Pure at Hearthoz hasonló lo-fi-popot, azért egy igen penge dallal tudja erősíteni a nyarat.
Ha a válogatásunk elő dala arról szól, hogy megyünk le a standra a többi pedig követi a forgatókönyvet, egészen a Best Coastig, ami mondjuk, a napfelkelte lenne, akkor ez a dal (és az egész Four Tet CD) a másnapos délelőttök soundtrackje, amikor hatalmas narancsleveket, jegeskávékat vagy mojitókat szürcsölgetünk, és el se tudjuk képzelni, hogy aznap este bármi is történjen. Pedig


Hozzászólások
Mit is játszik a Salem?
Közben rájöttem, hogy miben is utazik a Salem:
http://en.wikipedia.org/wiki/Drag_%28music_genre%29