- 1 of 20
- ››
Irodalomtudomány
Irodalomtudomány, mint az irodalomtörténet provokációja.
2010, március 8 - 19:13 | Szerző: Kránicz GáborAz irodalomtudomány hazánkban egyre rosszabb hírbe került s nem is ok nélkül; e tiszteletre méltó diszciplína és annak jeles képviselői ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy elegendő elméleti alap áll rendelkezésre egy, az irodalomtörténettel szembeni offenzíva kivitelezésére.
„Tartsd emlékezetedben Uram, mindezt az én Javamra!”
2010, július 26 - 19:58 | Szerző: Kránicz GáborBibliai típusok megjelenése Bethlen Miklós emlékiratában.
Az utóbbi években a Bethlen kanonizációban egy határozott fordulat kezd kibontakozni, mely abban ragadható meg, hogy az értelmezők az emlékirattal kapcsolatban már nem az Önéletírásra, hanem sokkal inkább az Imádságoskönyvre helyezik a hangsúlyt.
A késő modern poétika jellegzetességei Dsida Jenő költészetében
2010, június 22 - 14:14 | Szerző: Vincze Ferenc
„Szegény Erdély! Szegény irodalom!Történetek a magyar irodalomból
2010, június 11 - 10:41 | Szerző: Kránicz Gábor
Szilágyi István: HollóidőTar Sándor: Az áruló – Ügynökügyek irodalmi színtéren (3. részlet)
2010, június 11 - 10:01 | Szerző: Simon Ádám
1. Levélváltás besúgott és besúgó köztAz Élet és Irodalomban elhíresült „Levélváltás besúgott és besúgó közt” után több kommentátor[1] mélységes undorát fejezte ki, tekintve, hogy Kenedi János, a „besúgott”, úgymond, előre megbocsát, és legott áldozatnak titulálja barátját: „a tettes pedig az Állambiztonsági Szolgálat”.
Tar Sándor: Az áruló - Ügynökügyek irodalmi színtéren (2. részlet)
2010, május 3 - 12:31 | Szerző: Simon Ádám
Tar Sándor: Az áruló - Ügynökügyek irodalmi színtéren (1. részlet)
2010, április 15 - 14:08 | Szerző: Simon ÁdámA hazai kultúrában az erősen meghatározó posztmodern esztétikum-felfogással párhuzamosan újra egyre nagyobb tért hódítnak a kortárs realizmus mai szószólói, akiket továbbra is címkézünk a már megszokott „népi”, „szociografikus” vagy „munkásírók” megnevezésekkel. Tar Sándor, mint az egyik ilyen szerző, halála után öt évvel egyre jobban kanonizált prózaíróink közé tartozik: már nem csak a magyar, hanem a fordításoknak (német, francia, finn stb.) köszönhetően a nemzetközi irodalomtörténet is ismeri. Miközben a nagyközönség a nevét elsősorban mint ügynököt, saját szavával: árulót idézi fel. Ez az írás is ezt a kontrasztos jelenséget próbálja körüljárni.
Hajdu Péter, Irodalom, történet, titok idegensé
2010, február 27 - 15:47 | Szerző: Borbély András
Rögtön kiindulhatunk a kötetborító paratextusai által körülrajzolt problematikából, a sorozat címéből és a hátlap szövegéből, melyek szerint irodalomelméleti tanulmányokat fogunk itt olvasni, illetve a címben vesszővel kettévágott, mégis könnyedén meghallható másik kulcsszóból: irodalomtörténet. Történet és elmélet persze némileg mesterkélt szembeállítása, filológusi és teoretikus ész vitája mélyebb implikációkat is sejteni enged, ha például az irodalomtörténet-írás gyakorlata által fölvetett, s olykor megoldhatatlannak tűnő elméleti kérdésekre gondolunk – amit egyébként a kötet egyik tanulmánya is témává tesz –, Hajdu Péter elemzéseire mégis inkább a kétféle közelítésmód egymásban való közvetítése jellemző.
A halott és a hallott
2010, február 12 - 13:47 | Szerző: Borbély András– egy genealógiai metafora történetéhez –
"A meghalni nem tudó bűn"
2008, szeptember 22 - 00:00 | Szerző: Bánki Éva

