Filozófia

A technika, a játék, a munka

Kategóriák:
A falusi életmódról és a termelésről kialakult internetes vita arra késztet (l. ujnautilus.info/,) hogy kicsit részletesebben összefoglaljam azokat a gondolatokat, amik a téma kapcsán az utóbbi időben bennem felhalmozódtak.
A kezdeti impulzust a technika kérdése adta. Nem a technika mint „objektív” építmény, annak működése, hatása etc., hanem inkább az foglalkoztatott, hogy mi a technika antropológiai alapja. Hiszen nyilvánvaló – annak ellenére, hogy manapság úgy tűnik, a technika abszolúte objektívvé válhat –, hogy a technikában ugyanakkor valami abszolúte emberi – s persze ilyen értelemben, elsöprő hatása ellenére, valami korlátozott – fejeződik ki. Két aspektusra érdemes emlékeztetni, amelyekből máig ki lehet indulni, mert máig meghatározzák gondolkodásunkat.

Alkotmányozás

Kategóriák:
Az alkotmányozás itt abból indul ki, amit legegyszerűbben jogi fikciónak vagy a jog fikciójának nevezhetünk. Amikor olyasmit tételezünk, mint jogi fikció, még nincs birtokunkban a jog mint érvényes jogalap, hanem csak mint fikció, amibe a gondolkodás a maga úton levésekor belebotlik. S mivel a jog itt nem mint alap vagy jogalap merül föl, hanem mint fikció, megelégszünk azzal, hogy az alkotmányozást egy sajátos fikcióról költött gondolkodásnak, s ezt a gondolkodást magát is részben fikciónak tekintsük. Mindaddig legalábbis, amíg ki nem derül, hogy amibe így mintegy belebotlunk, nem valami fiktív csupán mint kitalált, hanem mint jogi fikció sajátos jogosultsággal és megalapozhatósággal rendelkezik, vagyis nem esetleges akármiként került az utunkba, amit ki is kerülhettünk volna. Arról kell tehát, végső soron, számot adnunk, hogy mi készteti a gondolkodást arra, hogy az alkotmányozást, akár csak fikcióként is, mostanság meggondolja.
 

Ami szent, és ami vad

Kategóriák:

1. Léteznek-e természetes határok? Egy folyó, erdő, völgy vagy hegy vajon nevezhető-e olyan határnak, amelyhez, amikor elérkezik, az utazónak tartania kell magát? Vagy minden hágó, a királyé is, ahol egy király erdejében időzik az utazó, egyben és legfőképpen politikai határ? Tételezhető-e lényegi különbség természetes és politikai között, ami a határokat illeti?